Declinatore / Coniugatore Latino
FORMA PASSIVA: |
INDICATIVO |
PRESENTE |
I sing. | hērēdĭtor |
II sing. | hērēdĭtāris, hērēdĭtāre |
III sing. | hērēdĭtātur |
I plur. | hērēdĭtāmur |
II plur. | hērēdĭtamĭni |
III plur. | hērēdĭtantur |
IMPERFETTO |
I sing. | hērēdĭtābar |
II sing. | hērēdĭtabāris, hērēdĭtabāre |
III sing. | hērēdĭtabātur |
I plur. | hērēdĭtabāmur |
II plur. | hērēdĭtabamĭni |
III plur. | hērēdĭtabantur |
FUTURO SEMPLICE |
I sing. | hērēdĭtābor |
II sing. | hērēdĭtabĕris, hērēdĭtabĕre |
III sing. | hērēdĭtabĭtur |
I plur. | hērēdĭtabĭmur |
II plur. | hērēdĭtabimĭni |
III plur. | hērēdĭtabuntur |
PERFETTO |
I sing. | hereditatus, –a, –um sum |
II sing. | hereditatus, –a, –um es |
III sing. | hereditatus, –a, –um est |
I plur. | hereditati, –ae, –a sumus |
II plur. | hereditati, –ae, –a estis |
III plur. | hereditati, –ae, –a sunt |
PIUCHEPERFETTO |
I sing. | hereditatus, –a, –um eram |
II sing. | hereditatus, –a, –um eras |
III sing. | hereditatus, –a, –um erat |
I plur. | hereditati, –ae, –a eramus |
II plur. | hereditati, –ae, –a eratis |
III plur. | hereditati, –ae, –a erant |
FUTURO ANTERIORE |
I sing. | hereditatus, –a, –um ero |
II sing. | hereditatus, –a, –um eris |
III sing. | hereditatus, –a, –um erit |
I plur. | hereditati, –ae, –a erimus |
II plur. | hereditati, –ae, –a eritis |
III plur. | hereditati, –ae, –a erunt |
PRESENTE |
I sing. | hērēdĭter |
II sing. | hērēdĭtēris, hērēdĭtēre |
III sing. | hērēdĭtētur |
I plur. | hērēdĭtēmur |
II plur. | hērēdĭtemĭni |
III plur. | hērēdĭtentur |
IMPERFETTO |
I sing. | hērēdĭtārer |
II sing. | hērēdĭtarēris, hērēdĭtarēre |
III sing. | hērēdĭtarētur |
I plur. | hērēdĭtarēmur |
II plur. | hērēdĭtaremĭni |
III plur. | hērēdĭtarentur |
PERFETTO |
I sing. | hereditatus, –a, –um sim |
II sing. | hereditatus, –a, –um sis |
III sing. | hereditatus, –a, –um sit |
I plur. | hereditati, –ae, –a simus |
II plur. | hereditati, –ae, –a sitis |
III plur. | hereditati, –ae, –a sint |
PIUCHEPERFETTO |
I sing. | hereditatus, –a, –um essem |
II sing. | hereditatus, –a, –um esses |
III sing. | hereditatus, –a, –um esset |
I plur. | hereditati, –ae, –a essemus |
II plur. | hereditati, –ae, –a essetis |
III plur. | hereditati, –ae, –a essent |
IMPERATIVO |
PRESENTE |
II sing. | hērēdĭtāre |
II plur. | hērēdĭtamĭni |
FUTURO |
II sing. | hērēdĭtātor |
III sing. | hērēdĭtātor |
II plur. | – |
III plur. | hērēdĭtantor |
PARTICIPIO |
PERFETTO |
hereditatus, –a, –um |
INFINITO |
PRESENTE |
hērēdĭtāri |
PERFETTO |
Singolare: | hereditatus, –a, –um esse |
Plurale: | hereditati, –ae, –a esse |
FUTURO |
hereditatum esse |
GERUNDIVO |
hērēdĭtandus, –a, –um |
SUPINO |
hereditatu |
Sfoglia il dizionario
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
P
Q
R
S
T
U
V
W
X
Y
Z
{{ID:HEREDITOR100}}
---CACHE---
|
I nostri siti:
En français
In english
In Deutsch
En español
Em portugues
По русски
Στα ελληνικά
|
Ën piemontèis
|