Declinatore / Coniugatore Latino


 Cerca nelle forme flesse
Donazione


ēventĭlor - Diatesi passiva

(ēventĭlo, ēventĭlas, eventilavi, eventilatum, ēventĭlāre)

verbo transitivo I coniugazione

Vedi la traduzione di questo lemma



FORMA PASSIVA:
INDICATIVO
PRESENTE
 I sing. ēventĭlor
 II sing. ēventĭlāris, ēventĭlāre
 III sing. ēventĭlātur
 I plur. ēventĭlāmur
 II plur. ēventĭlamĭni
 III plur. ēventĭlantur
IMPERFETTO
 I sing. ēventĭlābar
 II sing. ēventĭlabāris, ēventĭlabāre
 III sing. ēventĭlabātur
 I plur. ēventĭlabāmur
 II plur. ēventĭlabamĭni
 III plur. ēventĭlabantur
FUTURO SEMPLICE
 I sing. ēventĭlābor
 II sing. ēventĭlabĕris, ēventĭlabĕre
 III sing. ēventĭlabĭtur
 I plur. ēventĭlabĭmur
 II plur. ēventĭlabimĭni
 III plur. ēventĭlabuntur
PERFETTO
 I sing. eventilatus, –a, –um sum
 II sing. eventilatus, –a, –um es
 III sing. eventilatus, –a, –um est
 I plur. eventilati, –ae, –a sumus
 II plur. eventilati, –ae, –a estis
 III plur. eventilati, –ae, –a sunt
PIUCHEPERFETTO
 I sing. eventilatus, –a, –um eram
 II sing. eventilatus, –a, –um eras
 III sing. eventilatus, –a, –um erat
 I plur. eventilati, –ae, –a eramus
 II plur. eventilati, –ae, –a eratis
 III plur. eventilati, –ae, –a erant
FUTURO ANTERIORE
 I sing. eventilatus, –a, –um ero
 II sing. eventilatus, –a, –um eris
 III sing. eventilatus, –a, –um erit
 I plur. eventilati, –ae, –a erimus
 II plur. eventilati, –ae, –a eritis
 III plur. eventilati, –ae, –a erunt
CONGIUNTIVO
PRESENTE
 I sing. ēventĭler
 II sing. ēventĭlēris, ēventĭlēre
 III sing. ēventĭlētur
 I plur. ēventĭlēmur
 II plur. ēventĭlemĭni
 III plur. ēventĭlentur
IMPERFETTO
 I sing. ēventĭlārer
 II sing. ēventĭlarēris, ēventĭlarēre
 III sing. ēventĭlarētur
 I plur. ēventĭlarēmur
 II plur. ēventĭlaremĭni
 III plur. ēventĭlarentur
PERFETTO
 I sing. eventilatus, –a, –um sim
 II sing. eventilatus, –a, –um sis
 III sing. eventilatus, –a, –um sit
 I plur. eventilati, –ae, –a simus
 II plur. eventilati, –ae, –a sitis
 III plur. eventilati, –ae, –a sint
PIUCHEPERFETTO
 I sing. eventilatus, –a, –um essem
 II sing. eventilatus, –a, –um esses
 III sing. eventilatus, –a, –um esset
 I plur. eventilati, –ae, –a essemus
 II plur. eventilati, –ae, –a essetis
 III plur. eventilati, –ae, –a essent
IMPERATIVO
PRESENTE
 II sing. ēventĭlāre
 II plur. ēventĭlamĭni
FUTURO
 II sing. ēventĭlātor
 III sing. ēventĭlātor
 II plur. –
 III plur. ēventĭlantor
PARTICIPIO
PERFETTO
 eventilatus, –a, –um
INFINITO
PRESENTE
 ēventĭlāri
PERFETTO
 Singolare: eventilatus, –a, –um esse
 Plurale: eventilati, –ae, –a esse
FUTURO
 eventilatum esse
GERUNDIVO
 ēventĭlandus, –a, –um
SUPINO
 eventilatu

Vedi la forma attiva di questo lemma


<<  ēventĭlo ēventum  >>

Sfoglia il dizionario

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z


Sfoglia il dizionario latino-italiano a partire da:



{{ID:EVENTILOR100}} ---CACHE---