Declinatore / Coniugatore Latino
FORMA PASSIVA: |
INDICATIVO |
PRESENTE |
I sing. | occumbor |
II sing. | occumbĕris, occumbĕre |
III sing. | occumbĭtur |
I plur. | occumbĭmur |
II plur. | occumbimĭni |
III plur. | occumbuntur |
IMPERFETTO |
I sing. | occumbēbar |
II sing. | occumbebāris, occumbebāre |
III sing. | occumbebātur |
I plur. | occumbebāmur |
II plur. | occumbebamĭni |
III plur. | occumbebantur |
FUTURO SEMPLICE |
I sing. | occumbar |
II sing. | occumbēris, occumbēre |
III sing. | occumbētur |
I plur. | occumbēmur |
II plur. | occumbemĭni |
III plur. | occumbentur |
PERFETTO |
I sing. | occubitus, –a, –um sum |
II sing. | occubitus, –a, –um es |
III sing. | occubitus, –a, –um est |
I plur. | occubiti, –ae, –a sumus |
II plur. | occubiti, –ae, –a estis |
III plur. | occubiti, –ae, –a sunt |
PIUCHEPERFETTO |
I sing. | occubitus, –a, –um eram |
II sing. | occubitus, –a, –um eras |
III sing. | occubitus, –a, –um erat |
I plur. | occubiti, –ae, –a eramus |
II plur. | occubiti, –ae, –a eratis |
III plur. | occubiti, –ae, –a erant |
FUTURO ANTERIORE |
I sing. | occubitus, –a, –um ero |
II sing. | occubitus, –a, –um eris |
III sing. | occubitus, –a, –um erit |
I plur. | occubiti, –ae, –a erimus |
II plur. | occubiti, –ae, –a eritis |
III plur. | occubiti, –ae, –a erunt |
PRESENTE |
I sing. | occumbar |
II sing. | occumbāris, occumbāre |
III sing. | occumbātur |
I plur. | occumbāmur |
II plur. | occumbamĭni |
III plur. | occumbantur |
IMPERFETTO |
I sing. | occumbĕrer |
II sing. | occumberēris, occumberēre |
III sing. | occumberētur |
I plur. | occumberēmur |
II plur. | occumberemĭni |
III plur. | occumberentur |
PERFETTO |
I sing. | occubitus, –a, –um sim |
II sing. | occubitus, –a, –um sis |
III sing. | occubitus, –a, –um sit |
I plur. | occubiti, –ae, –a simus |
II plur. | occubiti, –ae, –a sitis |
III plur. | occubiti, –ae, –a sint |
PIUCHEPERFETTO |
I sing. | occubitus, –a, –um essem |
II sing. | occubitus, –a, –um esses |
III sing. | occubitus, –a, –um esset |
I plur. | occubiti, –ae, –a essemus |
II plur. | occubiti, –ae, –a essetis |
III plur. | occubiti, –ae, –a essent |
IMPERATIVO |
PRESENTE |
II sing. | occumbĕre |
II plur. | occumbĭmini |
FUTURO |
II sing. | occumbĭtor |
III sing. | occumbĭtor |
II plur. | – |
III plur. | occumbuntor |
PARTICIPIO |
PERFETTO |
occubitus, –a, –um |
INFINITO |
PRESENTE |
occumbi |
PERFETTO |
Singolare: | occubitus, –a, –um esse |
Plurale: | occubiti, –ae, –a esse |
FUTURO |
occubitum esse |
GERUNDIVO |
occumbendus, –a, –um |
SUPINO |
occubitu |
Sfoglia il dizionario
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
P
Q
R
S
T
U
V
W
X
Y
Z
{{ID:OCCUMBOR100}}
---CACHE---
|
I nostri siti:
En français
In english
In Deutsch
En español
Em portugues
По русски
Στα ελληνικά
|
Ën piemontèis
|